Iratkozz fel hírlevelünkre! 

© 2019 BravePoint    hello@thebravepoint.com     +36304846421     Adatvédelem     Felhasználási Feltételek

Egy hét bátorság
1. nap

Vegyél fel felemás cipőt vagy zoknit!

Gyakorold, hogyan sz*rd le, mit gondolnak mások!

Keress két hasonló cipőt a ruhatáradból, és vedd fel, amikor legalább egy órára elmész otthonról!
Ha nem tudod megoldani, vegyél fel felemás zoknit! 

 

Nehéz felvállalni, amikor mást gondolunk, mást képviselünk, mint a környezetünk. Sokszor csendben maradunk, mert félünk, hogy megítélnek, vagy már nem leszünk mindenki számára szerethetőek.

Kis lépésekben azonban tréningelhetjük magunkat arra, hogy mi történik, amikor bevállaljuk a különbözőséget. Ilyen kis lépés a felemás cipő, amelyben láthatóvá válunk ismeretlenek és ismerősök előtt. Meghökkentünk, elgondolkoztatunk másokat.

Megtapasztalhatjuk, milyen érzés, amikor elismerően ránk mosolyognak, vagy éppen a szégyen járja át testünket. Milyen érzés, amikor azon gondolkodsz, hogy mi zajlik a másik ember fejében, amikor meglátja a cipőd. “Vajon kattant? Polgárpukkaszt? Leszar mindent? Vagy direkt csinálja valamilyen céllal?”

 

Milyen félelmekre hat?

Félelem mások ítéletétől, mások véleményétől. Komfortzóna elhagyásától való félelem.

 

Miért jó ez nekem?

Ez egy lépés afelé, hogy megtanuld, hogyan tudod kezelni, amikor egyértelműen mást képviselsz a környezetedhez képest.

 

TIPP:

Próbálj olyan cipőket venni, amik egy magasságúak (pl. egy márkából más-más szín vagy két sportcipő, két balerina stb.).

Ha a munkahelyeden dresscode van, akkor menj el a kisboltba, a postára vagy szülőire felemás cipőben. Ha egy óra simán menne, akkor akkor egész nap legyél felemás cipőben! Próbálgasd a határaidat, és menj odáig, ahol már egy kicsit diszkomfortos.

Mit mondj, ha megkérdezik miért vagy felemás cipőben:

- sötétben öltözködtem reggel

- ez a legújabb divat, nem tudtad?

- ezzel ünneplem azt, hogy a különbözőségeink szépek

- egy kihívást csinálok, ahol ez volt a feladat

 

Pszichológiai háttér:

Kutatások azt mutatják, hogy következetesen túlbecsüljük, mások mit gondolnak rólunk és kudarcainkról. De mit tegyünk, hogy ne az járjon folyton a fejünkben, hogy mások hogyan ítélnek meg minket? Talán furcsán hangzik, de az egyik lehetséges megoldás az, ha másokra fókuszálunk ahelyett, hogy mindig magunkkal foglalkoznánk. Ha kedvesek vagyunk másokkal, eleve jobb emberként tekintenek ránk.

 

Az is segítség lehet, ha tudatosítjuk magunkban, hogy a megbántott vagy sérült emberek másokat is megbántanak, ez a mintájuk, nem miattunk, hanem maguk miatt gondolkodnak rólunk is negatívan. Persze az is előfordul, hogy tényleg elcseszünk valamit és a kritikák valósak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az emiatt érzett szégyennek örök nyomot kell hagynia bennünk és befolyásolnia kell minden jövőbeni cselekedetünket.

Cikkek a témában (angol):

https://www.psychologytoday.com/intl/blog/sapient-nature/201603/how-not-worry-about-what-others-think-you